Hát üdv mindenkinek. Én vagyok az új szerkesztő, és ha jól tudom Bia be is mutatott. Hát igen, meg kell hagyni, Imádom Josephet :) És Biát is

Nekem is van egy történetem, ami igaz szerintem nem olyan jó, mint Biáé, de gondoltam én is leírnám nektek, és Bia ismegengedte, szóval, akkor kezdem is.

(szerintem kicsit hülyének fogtok nézni ezután, és lehet h igazatok is van, de azért remélem tetszik. Xd kicsit lassan alakul ki történet, bocsi! Bírjátok ki ! xd)

Ashley Black, Jason Summer, Nicol Bernhaus... a többi szereplő majd később, ők a főbb fő szereplők.

őket kb így képzeld el:

Ashley

Jason (kimásis lenne)

Nicol

1. fejezet


Ashley

Istenem. Már megint ez a nap. Nicol is hívogat. Biztos aggódik... Pedig nemkéne neki. Nem tennék semmi olyat. Főleg ma nem. Nem lennék képes rá. És már megint csöng a telefon. Nincs szám. Akkor ez nem Nicol lesz. Felveszem.

-Halló?

- Ms. Blackkel beszélek?

- Igen. Ki kérdezi?- válaszoltam az idegennek.

- A Swansea-i rendőrkapitányságról hívom, a nevem Rick Newman. Ne haragudjon hogy ilyen korán keresem, de sürgősen beszélnem kell magával.

Ez nem lehet igaz. Mit akarnak megint? Azt az ügyet már rég lezárták. Hacsak... NEM!! Az nem lehet!!

- Hölgyem? Ott vanmég?

- Iiigen...

- Be tudna fáradni holnap a kapitányságra?

-Holnap? Nem tudom.. Megoldom.. Igen, bent leszek. Hányra menjek?- Jézusom...

- Amikor tud, én egész nap bennt leszek, engem keressen.

- Rendben, sietek.

Most mit csináljak? Vajon miért hívtak? Fel kell hívnom Greg-et, hogy hogy van Emma...

Később...

- Szia Nic! Ne haragudj hogy késtem. Rendeltél már?

- Igen. Nem festesz valami jól.. Jól vagy? - kérdezte. Mindig tudja ha van valami gáz van. Sajnos...

- Hát... Ma reggel felhívtak a Swansea-i rendőrségtől. Holnap be kell mennem.

- Dehát az ügynek 3 éve vége van. Lezárták. The End.

-Felfogtam Nic, de mi van ha Emma...?- istenem, belegondolni se merek.

- Nem, Ley, az nem lehet. Beszéltél már Greg-gel?

- Nem veszi fel...

-Oké, elkísérlek és ma nálad alszom.

Mindig ezt csinálta. Azt hiszi, hogyha határozott, akkor beleegyezem. Nem ilyen fából faragtak.

- Nem, elmegyek egyedül, egyedül alszom, a saját ágyamban, és felhívlak ha végeztem.

-Nem tudlak meggyőzni?

- Nem.

- Hmm, akkor viszlát később, elment az étvágyam. Szia Ley!

Az az igazság, hogy nekem is. Kifizettem a kaját, és mentem is. Még fel kell készülnöm a mai napra. Borzalmas egy nap. És belegondolni sem merek a holnapba. Talán rájöttek arra amit nem mondhattam el? Vagy tényleg Em-mel történt valami? Vagy csak beszélni akarnak? Vagy csak egy régi gyorshajtás? Nyugi Ashley, ne idegeskedj. Úgyis kiderül holnap.

...

A délután ugyanúgy telt, mint 15 éve mindig. Talán idegesebb voltam, a következő nap miatt. De lefekszem fáradt vagyok. És valaki kopogtat. Vajon ki lehet az ilyen későn? Hány óra van? Óh, csak 19 óra... Nyugi Ashley! Csak nyisd ki és küldd el!

Megint kopog.

- Megyek, nyitom!

Istenem, ki lehet az?

- Heló!- Milyen erősen ég itt kint a lámpa...

- Szia, csak szólni akartam, hogy én vagyok az új szomszéd és ne haragudj ha hangoskodom, de össze kéne szerelnem az ágyat.- mosolyog. Most komolyan ezért jött szólni? Már rég az igazak álmát álmodhatnám...

- Oké, nem gond.- És becsukom az ajtót.

Végre... A pihe-puha ágy...

2. fejezet

Talán nem kellett volna elmondanom Nic-nek a teljes sztorit amit a rendőrségen mondtak. Csak a lényeget. De én marha, őnzőségem miatt, elpanaszoltam neki és most ott állunk, hogy bezárkózott a fürdőszobába. Mindig is érzékenyebb volt mint én. Bár nekem volt alkalmam edződni.

- Nic, lemegyek a boltba narancs dzsúzért. Rendben?

A hallgatást beleegyezésnek veszem. A dzsúztól mindig megnyugszik. Útközben meglátok egy helyes pasit. Hm... jó a segge. Ashley, nem pasivadászatra jöttél, hanem dzsúzért. De mióta is mellőzöm a pasikat? Már vagy 3 hónapja. Az rengeteg. Talán egy kicsit flörtölök és majd egyik este felhívom. Valahonnan ismerős a pasi.

- Elnézést, hogy csak így megszólítom, de olyan ismerős, talán tud segíteni honnan.

- Öhm... Én vagyok az, aki este bekopogott. De rám csuktad az ajtót.

Jézusom, ez az új szomszéd. Biztos rossz az első benyomása rólam, ezt nem hagyhatom. Talán egy kis kényeztetéssel kiengesztelem. Te jó ég. Ashley, dzsúzért jöttél!!

- Ne haragudj, csak förtelmes napom volt. Nem lehetne, egy új első találkozás? Mondjuk, segítenék beköltözni.

Elmosolyodott a… Még a nevét sem tudom! Nem baj, szexi. Ez pótolja a nevét.

- Az remek lenne, és Jason vagyok. Jason Summer. Hátte??- És lám, a neve.

- Én Ashley Black. De szólíts csak Ley-nek.- válaszoltam. Remélem estére Nic elmegy… Nagyon gonosz vagyok, de… mindegy…

Mire hazaértem, Nic megnyugodott, de nem igazán akart maradni, főleg, mert rájött, hogy miért is sírt. Megitta azt az egy liter dzsúzt és ment is. Összedobtam valami vacsit, és mire kész lettem pont kopogott Jason is. Segíteni kellet neki, hogy hogy rendezze be a szobát és gondolta, hogy egy nő, vagyis én segíthet neki. Szóval át mentem, mert a vacsi kb 5-kor volt kész. Miközben nézegettem a szobát és a cuccait, hogy mit lehetne kihozni belőle, faggatni kezdtem. Kérdeztem barátnő felől, de azt mondta, hogy azért költözik, mert szakított. Aztán hogy miért pont Londont választotta, de a válasza csak annyi volt, hogy Imádom ezt a helyet. Megértem, én is ezért költöztem ide. Aztán amíg gondolkoztam a következő kérdésen, ő kezdte. Kérdezte hogy van-e barátom, de mondtam, hogy már egy ideje nincs. Aztán a következő kérdés.

- A szüleid is a közelben laknak?

Erre megdermedtem.

- Nem akartam tolakodni, csak én nem tudnék a családom nélkül élni, és nem úgy néz ki, mintha te tartanád velük a kapcsolatot.

-  Hirtelen belelátsz a fejembe? Mégis kinek képzeled magad? Azt hiszed, hogy te mindent tudsz?- Azzal átrohantam a lakásomba,  magamra vágtam az ajtót és elkezdtem bőgni.

Mégis kinek képzeli magát? Engem okol, amiért nincs kapcsolatom a családommal? Nem is tudja… Nem az én hibám volt, Nem.  A sírástól eláztatott arcomat beletemettem a párnámba és csak zokogtam tovább. Sírva zuhantam álomba.