Hát igen, sztem kicsit zavaró lehet a 2 történett, úgyhogy bocsánat! Látom Bia nagyon belehúzott :D nem tom nektek mi a véleményetek, de nekem tetszik a történet :D Mmint Biáé. :P

Mielőtt folytatom, előtte leírom, hogy ki kinek a kije mert panaszkodtak erre, bocsi!!!

Ashley Black a főszereplő 21 éves. Nagyjából az egész az ő szemszögéből van. Az édesanyja Marie Black (akiről majd kiderül h kicsoda). Ashley-nek van 2 testvére, Az egyiket MelRose-nak(26éves), a másikat Emmának(6) hívják. Majd róluk is kiderül pár  dolog később. Ashley és Melrose nem tudta hogy van még1 testvérük, Emma, de fontos volt hogy megtalálják, de neki már volt saját családja, ahonnan nem akarták kiszakítan. A nevelőapja Gregory Monro(37). Gregory-nak nincs felesége, mert mikor örökbefogadták Emmát elhagyta őt. De ez nem lényeg. Ashley legjobb barátnője Nicol (19)Bernhaus, aki nem egy normális lány. És ezt komolyan gondolom. Kicsit elmezakkant, de Ashley ezért szereti, mert bolond. Kicsit fura. De majd róla is kiderül pár dolog. Ashley új szomszédja, Jason Summer (23)azért költözött el, mert elhagyta abarátnője és új életet akart kezdeni az emlékei nélkül.

Íme a folytatás:

3. fejezet

Reggel nagyon rosszul ébredtem. Ami azt illeti dél volt és kopogásra ébredtem. Nagyon nem volt kedvem beszélni senkivel. Már megint kopognak. Najó, kinyitom.

Jason az. Már egy hete nem beszéltem vele. Elkezdett kiabálni, hogy reméli nem haragszom nagyon és hogy nagyon sajnálja. Tudom, hogy rosszul reagáltam, de nem tehetek róla. Oké, kinyitom, talán meghallgatom. Meg elnézést kérek én is.

- Szia.

-  Szia. Ne haragudj a tegnapiért. Nem tudtam, és semmi közöm nem volt hozzá és… Jól vagy?

És megint elkezdtem sírni. Most nem tudom miért. Még senki sem kérdezte így, hogy jól vagyok-e. És akkor megölelt. Istenem, de jó illata van.

- Nincs kedved bejönni? – Maradt egy csomó kaja tegnapról, közben meg beszélhetnék vele.

- Ami azt illeti én akartalak elhívni ebédelni. – kérdezte és láttam rajta, hogy ideges. De ez nem az a fajta idegesség volt. Ez az a fajta, amelyik fél a visszautasítástól.

- Óh. Hát, szívesen elmennék, de még fel kell öltöznöm.

-  Megvárlak. Addig elintézek egy telefonhívást. Az épület előtt megvárlak. – És elment.

...

Ma iskola. De utálok ide járni. Itt mindenki tudja,de mégsem tudják. Csak Nic tudja, de ő titokban tartja. Pedig mennyit keresne azzal, ha kikotyogná. Már megint itt van Regina.

Regina

Regina(20) egy lány az iskolából, aki szereti bántani az embereket puszta szavakkal, ami mindig sikerül neki. ha mégsem, akkor addig próbálkozik. Regina családi háttere nem a legjobb, az édesanyja meghalt, az édesapja meg kitagadta, mert nem akart bünőző lenni. (Az apjáról tudni kell, hogy az FBI egyik legkeresettebb bünözője. Még nem kapták el de nagyon durva dolgokat csinált már. Regina nem is bánja hogy kitagadta.)Az apja véréből nem kevés szorult bele, mert amikor meghalt az anyja azután kezdett el bántani másokat. Regina és Ashley körül majd bonyolódni fog a helyzet.

- Ó Ashley, már megint eltévesztetted a házszámot? Ez egy iskola, nem egy ribanc szálló! – mondta. Itt a menzán, mindenki azt szokta figyelni, ahogy Regina megalázza az embereket. Most én voltam a soros. De én nem hagyom magam mint a többi.

- Regina – és belekentem a hajába a fagylaltot. - Most már van rajtad valami szeretni való is. Meg talán valami természetes. – mosolyogtam.

- Ezt még megbánod, Ribanc!- és szitkozódva elvonult. Mindenkinek döbbenet és elismerés volt leolvasható az arcáról. Csakhogy én tudtam, hogy messzire mentem el.

2 órával később az igazgatói előtt ülve Regina önelégült képét bámultam. Kicsit sajnáltam. Tudtam, hogy Reginának szörnyű a családi háttere. Az édesanyja egy éve halt meg, az apja meg nem kíváncsi rá. Azóta ilyen. Sokszor gondolkodtam, hogy odamegyek hozzá beszélgetni, de végül mindig meggondoltam magam. Pedig tudom, hogy nincs senki, aki segítene neki. Talán mondhatom azt, hogy én vagyok az utolsó reménye. Ha ma délután beszélgetnék vele…

A gondolatmenetemet az igazgató hangja törte meg.

- Ashley Marie Black!- Amint meghallottam a nevemet, hevesebben vert a szívem.

Bementem. Leültem az igazgatóval szemben.

- Ashley. Még mindig nem tudjuk, hogy miért kerültél az iskolánkba, csak azt, hogy fontos vagy a közösségünknek. Még mindig nem vagy hajlandó elmondani, hogy miért?

- De nem tudom, Igazgató Úr!- utáltam hazudni.

- Legalább ne hazudj a szemembe! Így is csökken a létszámunk. A boszorkányok kezdenek kimerülni. A ritkaságok ebbe az iskolába járnak és úgy kerültek ide, ahogy te. Annyi különbséggel, hogy tudjuk, hogy mivel bírnak. Ott van Regina. Ő a kék tűz.

Utáltam, amikor ilyen hülye szavakkal jött.

- Kék tűz, Piros tűz, Víz, Levegő… Hagyjon már ezekkel!

- Nem tehetem, ha nem mondod meg hova tartozol, akkor ki kell hogy rúgjalak. Így is azzal szenvedünk, hogy megtaláljuk, a Zöld tűzet, a Föld anyának a leányát. Csak ő segíthet a Sötét boszorkányokkal szemben. Magunk mellé kell állítani néhány Istent, de nekik megmaradnak a vámpírok, a vérfarkasok és minden sötét teremtés.

- Maga szerint a boszorkányok mik? Jók? Mert akkor nagyon téved! És különben is, a Zöld tűz, a maga szavaival élve, a vérfarkasok és a vámpírok védőszentje. – A francba. Már megint túl sokat mondtam.

- Hogy mondtad? – döbbent meg.

- Jól hallotta. Most ha megbocsájt, sietnem kell, mert randizom a szomszédommal. Viszlát!

- Ms. Black! MS. BLACK!!

A folyosón távolodva, egyre halkabban hallottam az ordibálását.

Oké, tudom egy kicsit érdekes, a dolog, de én íyg találtam ki szóval marad ez. A kövi fejezetet nemsokára küldöm ;) Igyekszem beérni Biát!! :D